Térfigyelő kamera (365/19) Úton a Szimplába kezdtem el fotózni a zsinagógát, akkor láttam meg a kamerát is a falon. Mivel az állványom nem volt nálam, így a falra támasztva fotóztam. Amúgy a zsinagóga előtt mindig posztol egy rendőr.
Go here to read the rest:
Térfigyelő kamera
Hirdetőoszlop (365/18) A Deák téren sétálva – a Furcsa párra mentünk épp, színházba – látta meg az oszlopot és a tükröződését. gyártó: NIKON CORPORATION típus: NIKON D60 zársebesség: 0.167 s (1/6) rekesz: f/5.6 fókusztávolság: 18mm (35mm-en: 27mm) fényérzékenység: 800 készült: 2009.02.04 18:22 Albumok 365project – Napi egy kép 2009-02
Here is the original:
Hirdetőoszlop
spottr crew (365/17) sörözés a spottr.hu csapattal a Gödörben. gyártó: NIKON CORPORATION típus: NIKON D60 zársebesség: 0.017 s (1/60) rekesz: f/4.0 fókusztávolság: 10mm (35mm-en: 15mm) fényérzékenység: 400 készült: 2009.02.03 17:50 Albumok 365project – Napi egy kép 2009-02
Here is the original post:
spottr crew
100 éves a pesti villamos (365/16) Eddig nem is vettem észre ezt a táblát, miszerint 100 éves a pesti villamos. Sajnos csak mobillal tudtam fotózni, nem volt idő elővenni a gépet.
Read the original here:
100 éves a pesti villamos
Víztározó (365/14) A tegnapelőtti képtől néhány méterre készült, a nap már kisütőben, a felhők vonulnak, néha árnyékot vetnek a völgyekre, néha ráülnek a csúcsokra. Az ég azúrkék, csodálatos látvány
See more here:
Víztározó
Gamsleiten2 (365/13) Csak néztük a fekete pályát – ami állítólag Ausztria legnehezebb fekete pályája – de sosem jöttünk le rajta. gyártó: NIKON CORPORATION típus: NIKON D60 zársebesség: 0.0016 s (1/640) rekesz: f/10.0 fókusztávolság: 10mm (35mm-en: 15mm) fényérzékenység: 400 készült: 2009.01.29 15:16 Albumok 365project – Napi egy kép Obertauern 2008
See the rest here:
Gamsleiten2
Alacsony látótávolság (365/12) Olyan mocsok nagy köd ülte meg a síterepet 3 napon keresztül, hogy a kedvünk is elment a síeléstől. Ez a kép egy meglehetősen meredek pálya tetején készült, szemben csodálatos helykoszorú lenne látható
Excerpt from:
Alacsony látótávolság
Világkupa (365/11) Schladmingi sívilágkupa-versenyen jártunk, éjszakai verseny volt, idén a 13. alkalommal. 50 000 néző volt kíváncsi az eseményre, a végén osztrák dupla-győzelem született.
See original here:
Világkupa
80 km/h lécen (365/10) Egy sebességmérő pályán a GPS szerint kereken 80-al, a hivatalos mérőműszer szerint (ami nem a pálya legmeredekebb szakaszán mért) 77.8-al siklottam.
The rest is here:
80 km/h lécen
Pihenő sícipők (365/8) Itt pihennek a sícipők, a radstadt-i apartmanunk pincéjében. gyártó: NIKON CORPORATION típus: NIKON D60 zársebesség: 0.017 s (1/60) rekesz: f/5.6 fókusztávolság: 10mm (35mm-en: 15mm) fényérzékenység: 400 készült: 2009.01.24 21:57 Albumok 365project – Napi egy kép Obertauern 2008
See the original post:
Pihenő sícipők
Bloghu (365/7) Dolgoznak a blog.hu-sok, riasztóan sok kék és fekete ablakkal és post-ittel :) gyártó: NIKON CORPORATION típus: NIKON D60 zársebesség: 0.050 s (1/20) rekesz: f/4.0 fókusztávolság: 10mm (35mm-en: 15mm) fényérzékenység: 400 készült: 2009.01.23 13:00 Albumok 365project – Napi egy kép 2009-01
More here:
Bloghu
Hongrie helyett Honduras (365/6) Megjött Baba nénitől a karácsonyi csokicsomag – Párizsból. Igaz, Hondurason keresztül, ahogy ezt a halvány pöcsét is bizonyítja. Vajon melyik barom alkalmazott küldte el délre Magyarország helyett
Read more:
Hongrie helyett Honduras
Fruzs és új léce (365/3) Fruzsnak új lécet vettünk a K2-ben – bővebben a lécről és kötésről: <a href="http://www.skiing.hu/shop/product_3559_volkl-cielo-silec-+-lt-100-attiva-kotes.html" rel="external">http://www.skiing.hu/shop/product_3559_volkl-cielo-sil…</a> gyártó: NIKON CORPORATION típus: NIKON D60 zársebesség: 0.100 s (1/10) rekesz: f/5.6 fókusztávolság: 20mm (35mm-en: 30mm) fényérzékenység: 400 készült: 2009.01.19 19:03 Albumok 365project – Napi egy kép 2009-01
Read the original post:
Fruzs és új léce
Panelház bejárat (365/2) Azt hittem, ez az a lépcsőház, ahová beszaladt a Flórián téri bankrabló, de rosszul emlékeztem. Ez a Miklós u 3, ő a szomszéd házba menekült be.
Continued here:
Panelház bejárat
Lonely Umbrella (365/1) – Esernyő az Örs Vezér terén az aluljáróban, talán árulta valaki, talán nem.
Go here to read the rest:
Lonely Umbrella
Tapasztalataink a Rhone-Alps vidékről és egy meredek szerpentinről.
Az autós kikerül. Rengeteg út mellett konkrét bicikliút van – ezek persze nem mind leválasztott aszfaltsávok. A franciák szeretnek fél-egy méternyi plusz aszfaltsávot meghagyni padkának, a záróvonal után – ezt lehet szépen biciklivel használni. Egyedül a hegyi utakon nem fért el mindenhol – de ott is volt általában majdnem fél méter.
Az utak nem, vagy csak alig kátyúsak, a körforgalmakban külön fel van festve a bringásoknak egy sáv a szélén. A jelzőlámpákon alul kislámpa van a bringásnak-motorosnak, a nagyvárosokban pedig be lehet állni akár az autók elé is – fel van festve.
Alpe d’Huez egy kis falucska fenn a hegyen, igaz, hogy szép helyen van, síterepe is van – de nem ez teszi híressé.
Annak ellenére, hogy Fausto Coppi 1952-es legendás befutója híressé tette Alpe d’Huezt, legközelebb csak 64-ben, majd 76-ban rendeztek itt versenyt. A Wikipedia szerint 1976 óta szinte azonban minden évben volt Tour de France szakasz, itt nyáron minden a biciklizésről szól.
De annyira, hogy a legutóbbi Tour-on, amikor egyéni időmérő volt ezen a pályán – egymillió (!) ember volt kint szurkolni. Elképzelni sem tudom, hogy hogy fértek el. Ehhez tartozó hátborzongató sztori, hogy a tavalyi vagy tavalyelőtti takarításnál egy vízmosásban találtak egy hullát is, összetört üvegek közt. Senki sem vette észre ahogy szerencsétlen leesett a hegyről.
A hegy lábánál van Bourg d’Oisans – András itt bérelt 32€-ért egy karbonvázas Scott cajgot, amivel aztán mindenkit otthagyott a lejtőn állva.
Az Alpe d’Huez-i szerpentin 21 hajtűkanyarból áll, amit alulról számoznak hogy a bicikliseket demoralizálják valamilyen fura oknál fogva. Minden táblán egy szakaszgyőztes kerékpáros neve van.
Alpe d’Huezt sokan hívják a holland hegynek is, az első itt rendezett 14 szakaszgyőzelből 8-at hollandok arattak le. Sőt, amit a Wikipedia nem is ír, holland szervezésben van egy egynapos ki-tudja-megmászni-egy-nap-alatt-legtöbbször az Alpe d’Huezt a győztes azt hiszem 8x ment fel egy nap.
Maga a tekerés elég nehezen indult. Leesett a láncom, vissza kellett gurulni egy kicsit. Zoli lánca is vacakolt, ő is visszagurult váltani. A 20-as hajtűben hárman lihegtünk veszettül az árnyékban – András a karbon Scottjával valahol feljebb ette az aszfaltot.
A 18-as kanyarban ismét hosszabb lihegésre kellett megállni, utána én nekiindultam a hegynek, megpróbáltam minél tovább menni megállás nélkül.
13-ig jutottam, gondoltam bevárom aitt a srácokat. Közben jöttek-mentek a betonkeverők, nyergesvontatók, kisteherautók – nem irígyeltem a sofőröket, néha nekem is be kellett mászni a falba szinte hogy elférjenek.
András a 7-es kanyarnál ért utol – ő közben sokáig várt ránk – majd legurult – de ha már legurult, akkor visszament a faluba csipért, amivel időt lehet mérni felfelé.
Egész a 3-as kanyarig tudtam követni, de itt a táska már annyira húzta a vállamat, hogy muszáj voltam megállni. Az utolsó 3 kanyar különben is gyilkos volt, elfáradtam már nagyon – pedig nem voltak meredekebbek mint az eddigiek. Sőt.
Alpe d’Huez csodálatos hely, fent is gyönyörű – Andrással a faluban ittunk 2 sört mire Zoli és eszpee is felértek.
András másfél óra alatt ért fel megállás nélkül. Én is másfél órányi tekeréssel, de ugyanakkor másfél órányi közbülső pihenéssel, eszpee és Zoli pedig 4 óra alatt értek fel. Végül következett a hivatalos Tour befutónál egy könnyed fényképezkedés.
Sprinterek hegynek fel. A rekordot Pantani tartja 37 perc 35 másodperces idővel, második Lance Armstrong mindössze egyetlen másodperccel lemaradva. Pantani 5 legjobb ideje van 38 percen belül – írja a Wikipedia, ami több mint 23km/h-s átlagsebességet feltételez. Összehasonlításképpen az én átlagom 8.4 km/h volt.
előre féltem, meg is lett az eredménye. Az út elég meredek, sokat kell fékezni, kivéve ha be akarsz gyorsulni mint András – ő 78-al ment lefelé az út egy pontján. Én durrdefektet kaptam az alsó harmadban a 15-ös kanyar körül – szerencsére egyenesen mentem, nem is gyorsan így első fékkel megálltam káromkodni.
Eszpee feljött értem kocsival szerencsére így nem volt szopó lefelé.
Alpe d’Huez is nagyon meredek, de léteznek nála durvább szakaszok is például a Scanuppia ami a climbbybike szerint minden mérce szerint a legkeményebb emelkedő.
Ha érdekel a szerpentin, akkor akár a fotelből is végignézheted, mert járt erre a StreetView kocsi:
View Larger Map
Péntek-Vasárnap között voltunk a Balatonon, földváron, itt vannak a képek róla. Klikk a fotóra az albumhoz!
Olyan sokan futottak neki, újak, a napiegybe, hogy nekem is kedvem támadt hozzá.
A Photojojo szerint kiváló alkalom ez a fegyelem tesztjére, a fotós skillek javítására – de elsősorban arra, hogy visszatekintve, pontosan meg tudjuk mondani, mit csináltam aznap – hiszen ki emlékszik erre egy év távlatból?
Tippek, szabályok:
Kíváncsi vagyok meddig fogom bírni – reméljük meglesz az egy év!
Az első kép:
Az albumhoz pedig erre tessék: 365project – Napi egy kép
A képeket nem hiszem hogy folyamatosan posztolom majd ide, de egy-egy jobb kép kikerül majd a bpcity-re is – egyébként keressétek az Indafotón.
Voltunk Salföldön, egy ismerős ismerősénél. Kiadós disznótoros után ők leültek megbeszélni egy oldaltervet én pedig körbesétáltam a faluban fotózni.
Mire visszaértem a házhoz már sötét lett, a kőtengerre sajnos nem volt időm és még a beszélgetés is tartott, de azért bementem.
Mikor a többiek befejezték a megbeszélést, házigazdánk Márk megkérdezte, hogy mivel fotózom. Büszkén mondtam neki, hogy lenne ez a Nikon D60, 10-20-as Sigma a nagylátószögű és egy 70-300-as Nikkor valamint az SB600-as vaku (az egész egy kis Lowepro Cirrus táskában ül, zsúfolva).
Na – kezdte Márk – akkor most mutatok valami “szomorút” és felment. Gondoltam hoz egy új Canon 5D mark II-t, vagy ilyesmit, had szomorkodjak, mennyivel jobb a konkurencia.
Egy ránézésre 50 literes hátizsákkal tért vissza, benne egy D3 és néhány objektív (köztük egy ránézésre 20 centis frontlencséjű óriás), plusz egy kisebb Stealth reporter (asszem) táskával, amiben egy D200 lakott meg még 3 obi.
Később kiderült, hogy Márk elismert természetfotós. Persze gyorsan vissza kellett adni a tekintélyes felszerelést, mert már mindenki menni akart.
Szörcs
KAZAL Miafene?
© 2010 BPCITY
