Ami nem meglepő, hisz meteorológiailag már egy ideje beköszöntött az ősz.
Egy ideig reménykedtem, hogy az idei őszt egy randa, csúf hétfői napon tartjuk (tegnap), de mára sem történt változás.
Talán csak annyi, hogy a papírkutyaságom ellenkezőjét bizonyítandó (#z atyának főleg) biciklivel érkeztem az indexbe a kitartóan szakadó esőben.
Öltözékem többrétegű, ahogy már az oviban is magyarázták a nénik és dadusok. Egész pontosan egy hosszú ujjú felső (narancssárga, C AND A), rá egy biciklis felső (téli, műszálas, német Aldiban beszerzett), erre egy adidas eső és szélkabát jött, majd az egészre ráhúztam a két évvel ezelőtt, Szigeten beszerzett MasterCard feliratú – a forrasztásnál helyenként felhasadt – esőkabátomat, a hátamra már korábban ráaggatott bagaboo-ra.
Így pont úgy néztem ki, mint a kobold és a michelin baba nászából származó, hmm, lény, biciklin, fején egy bukósisakkal. Fülében meg a Rob da Bank and friends, featuring Roots Manuvával, de ez az időjárás szempontjából nem releváns.
Egyedül övön alul volt gond, mert a leginkább vízhatlannak azt a műanyag dzsogging nadrágomat gondoltam, ami természetes anyagok teljes zárójelbe tételével készült és a legnagyobb zimankóban is csurgósra izzadsz benne. Természetesen 45 percnyi tekerés alatt kívülről az eső, belülről pedig jómagam áztattuk át, de ennek végsősoron nincs jelentősége.
Annak viszont van, hogy, bár mindenből hoztam váltócuccot, a cipő már nem fért be, de gondoltam áh, majd csak megszárad valahogy. Hát egy faszt.
Az indexben aznap a fűtés nem jött be dolgozni, még szerencse, hogy előrelátóan becsuktam pénteken az ablakot, különben jegesmedvék és pingvinek társaságában múlathattam volna az időt egész álló nap.
Egy ideig pótzokniban mászkáltam, majd ezt megelégelve, csak befűtöm azt a csukát bammeg jelszóra felhúztam. Legközelebb amikor láttam a lábam, este 8-kor még mindig nyirkos volt az egész.
Ugyan az indexben megjavult a fűtés, de tegnap bent hagytam a bringát és gyalog jöttem haza Fruzsiékhoz, a csudapanelba, ahol viszont a munkahelyihez hasonló mesebeli állapotok fogadtak (hideg, zimankó, a fűtés teljes hiánya). Ez mára csak romlott, így aztán gondosan meg kell választani hogy milyen vastag bundabugyiban alszunk. Fruzs szobájának egyik fala konkrétan egy hatalmas balkon ajtó, ami nem a remek szigeteléséről híres, szalad ki a meleg rajta, a közvetlenül mellette felszerelt (egyedi mérésű és szabályzású!) radiátor meg még nyári álmát alussza, úgyhogy cidri van és zimankó.
Szép álmokat.
